Hónapokkal ez előtt azon kezdtem el gondolkodni, hogy miről is írjak könyvet? Úgy érzem van mondanivalóm bőven, de mi lenne ezek közül a legaktuálisabb, mi lenne az a problémakör, amely tényleg sok embert érint? Végül azért döntöttem a családtagok, barátok, ismerősök felvétele témakör mellett, mert azt látom, hogy ma a legtöbb vállalkozást ez akadályoz meg a növekedésben, fejlődésben.

Sok vezető nem véletlenül nevezi alkalmazottait „fizetett ellenségnek”, mert úgy érzi ahelyett, hogy korrekt módon elvégeznék a munkájukat, elérnék a kitűzött célokat, inkább az ő akadályozásával és lehetetlenné tételével vannak elfoglalva. Ezek a vezetők azt persze nem látják, hogy mindezt egyenesen maguknak köszönhetik, mert ez a következménye annak, amikor átgondolatlanul végzik a munkaerő felvételt, és szabályosan megbénítják cégüket az alkalmatlan munkatársakkal, különösen a család, barát, ismerős kategóriákba tartozókkal!

Mint Magyarországon élő ember, van egy természetes érzelmi kötődésem a magyar vállalkozásokhoz, ezért fájó szívvel és nehezen viselem, amikor azt látom, hogy mennyi, de mennyi jobb sorsra érdemes vállalkozás topog egy helyben, – miközben akár világcéggé fejlődhetne - kizárólag a kulcsmunkakörökben nem megfelelő munkatársai miatt!

És itt olyan vállalkozásokról beszélek, amelyeknek világszínvonalú termékei és/vagy szolgáltatásai vannak, mégis képtelenek továbblépni a néhány fős és a néhány százmillió Ft éves árbevételt jelentő méretről!

Munkám során járva az országot olyan képtelennek tűnő helyzetekkel és szappanoperákkal találkozom, hogy teljesen felesleges brazil sorozatokat néznem, hiszen az élet jobb, izgalmasabb, és hihetetlenebb dramaturgiát produkál. A blogomon párszor már meg is kaptam, hogy némelyik sztori, amit elmesélek nem lehet igaz, mert túlságosan hollywoodi filmszerű (vagy brazil szappanoperaszerű), de meg kell, hogy nyugtassalak, sajnos mindegyik igaz történeten alapul. Azonban a nagyvállalatokkal ellentétben a kis- és középvállalkozások vezetői nem szeretik a nevüket adni esettanulmányokhoz, különösen olyan negatív sztorikhoz, amik a könyvemben szerepelnek, emiatt egy kicsit torzítok is rajtuk, hogy ne legyenek egyértelműen felismerhetőek a szereplők és a cégek, de csak annyira, hogy a történet mondanivalója, tanulságai változatlanok maradjanak.